A szerbiai interjúalanyok egyértelműen hangsúlyozzák a hagyományok megőrzésére irányuló törekvést, ugyanakkor a modern piaci követelményekhez való alkalmazkodást is az ökológiai és organikus termelés, a hozzáadott érték növelése és a közvetlen értékesítés révén. Kiemelik az oktatás, a termékek minősége és a vásárlókkal való bizalom kiépítésének fontosságát, miközben elfogadják az új technológiákat és innovációkat. Emellett a mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása fontos irányként jelenik meg a helyi közösségek fejlesztése és megerősítése szempontjából. Berényi László több mint tizenöt éve foglalkozik organikus gyümölcstermesztéssel a regeneratív mezőgazdaság elvei szerint, törekedve a természetes ízek megőrzésére és a fenntartható gazdálkodásra, folyamatosan fejlesztve kínálatát és közvetlen kapcsolatot tartva a vásárlókkal. „Sokkal jobban érzem magam, mióta száz százalékban ezzel foglalkozom, tehát az elmúlt két évben. Tudom, hogy nem szennyezem sem másokat, sem magamat, és ez most fontosabb számomra. Fontosabb, mint a profit, mert bár nincs sok, mégis ebből élünk” – mondja Berényi. Vedran Kuntić úgy döntött, hogy szembehelyezkedik a modern élet és a tömeges élelmiszertermelés gyors ütemével, és tíz évnyi családi gazdaságfejlesztés után Bikovóban visszatért a hagyományos, helyi és minőségi élelmiszertermeléshez, miközben bővítette a kínálatot és a városközpontban található boltján keresztül kapcsolatot teremtett a vásárlókkal. „Az első naptól kezdve büszkén mondom, hogy én vagyok a legfiatalabb, aki egyszerre termelő és saját termékeinek árusítója. Ez nagyon ritka, különösen a piacon… Szerintem a legfontosabb, hogy őszinték legyünk abban, amit csinálunk, és ez a recept a jelenlegi sikerhez” – mondja Kuntić. Oskar Kovač, fiatal szakács, aki tapasztalatot szerzett Michelin-csillagos éttermekben, úgy döntött, hogy tudását és szenvedélyét a minőségi ételek iránt a szülőföldjén, a Salaš Kovač 1920 családi gazdaság keretében kamatoztatja. 2020-ban családjával megvásárolják a régi iskolát, és fenntartható, autentikus falusi környezetté alakítják, ahol ápolják a helyi hagyományos értékeket, az organikus és biodinamikus gazdálkodást. „Pályafutásom során mindig azt hittem, hogy a minőség a legfontosabb, és meg kell tanulnunk fenntarthatóan dolgozni, tiszteletben tartva a hagyományt és helyi alapanyagokat használva” – mondja Kovač. Összesen 20 ilyen termelőről készített dokumentumfilmeket hamarosan mindkét oldalon a nagyközönség elé tárják. Az „A határon átnyúló együttműködés fejlesztése a fenntartható vidéki ökoturizmus és a kulturális örökség megőrzése terén”, röviden RuralFoodTour projektet a szabadkai Digitalna Regija Egyesület és a szegedi SZÓ-TÉR Egyesület valósítja meg. A projekt értéke 247.773 euró, ebből az Európai Unió támogatása 210.607,05 euró. Az Interreg VI-A Magyarország–Szerbia Program az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi keretén belül, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén valósul meg. A részt vevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási” rendszere alapján a program finanszírozza és támogatja a programterületen található szervezetek együttműködési projektjeit: Magyarországon Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében, Szerbiában pedig a Nyugat-bácskai, Észak-bácskai, Dél-bácskai, Észak-bánáti, Közép-bánáti, Dél-bánáti és Szremski körzetekben. A program hozzájárul egy stabil és együttműködő régió kialakításához, valamint a határmenti területek életminőségének javításához. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, ápolja a közös identitást, a kulturális és történelmi örökséget, valamint hozzájárul a régió ökológiai fenntarthatóságához és biztonságához. További információkért látogasson el a következő oldalra: www.hungary-serbia.eu